Felismeréseink

A fejlődést nem lehet siettetni, kikényszeríteni, mindenki csak saját ritmusa szerint emelkedhet. Tolerálnunk kell saját tempónkat és meglehet, hogy bár türelmetlenségünk, öntörvényűségünk miatt hamarabb beérünk a célba, mégis elmarad a siker, a kiteljesedés, a bölcsesség megszerzése. A kiteljesedés fizikai síkon való megjelenése, anyagban való megformálódása csak a lélek és szellem tágulása után következhet be, belenövünk abba, amit megértettünk, amire megértünk, amire rezonánssá váltunk.

Nagy megnyugvást találhatunk abban, ha nem ragadunk bele olyan gondolatokba, hogy mikor és hogyan kellene a dolgoknak történnie, ha nem akarunk minden irányítani, hanem bízunk benne, hogy minden, aminek meg kell történnie, a megfelelő időben és módon megtörténik. A végeredmény pedig nem látszateredmény lesz, nem kierőszakolt, elsietett hatás, hanem valódi elégedettség, önmagunkkal, másokkal és az élettel való mély bensőséges, szeretetteljes viszony.

Mindent, ami világosságot gyújt, ami felfényesít, ami gyógyulást hoz, mindent ami lényeges, igaz, azt mélyen belül, befele figyelve ismerünk fel és találunk meg.