Interjú egy Szűzzel

Kedves Szűz! Mondanál néhány gondolatot arról, hogyan viszonyulsz az élethez?

Az elvem, hogy legyen rend, legyen minden áttekinthető, világos és tiszta! Az egyik legmegnyugtatóbb dolog, ha tudom, hol a helyem a világban… egy megfelelően kialakított rendszer részeként szeretem élni az életemet.

A konkrétumok világában ismerem ki leginkább magam, a kézzelfogható dolgok biztonságot nyújtanak. Nehezen viselem a káoszt, nem bírom a rendezetlenséget, a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot. Sem a környezetemben, sem belül, önmagamban. Néha elég a rendhez egy tisztítókúra, egy kisebb takarítás, máskor selejtezni kell, kidobálni a hasznavehetetlen dolgokat az életünkből.

Mindent megfigyelek és analizálok, részeire bontom és megvizsgálom. Tévedések, hibák, mulasztások… Én megtalálom a problémákat. Kijavítom azokat a dolgokat, amik korrekcióra szorulnak, amik még nem elég jók, nem hozták meg a várt eredményt, így ezek a tényezők tovább már nem akadályoznak sem engem, sem másokat.

Lehet, hogy mások számára ez akadékoskodás, Én jobban szeretem lényeglátásnak nevezni. Szerintem fontos a körültekintés, át kell gondolni a dolgokat, megkülönböztetni egymástól mi a helyes és a helytelen, a szükséges és a szükségtelen, a fontos és a jelentéktelen, a hatékony és hatástalan, a felhasználható és az alkalmatlan… Fel kell mérni a reális lehetőségeket, beosztani az erőforrásokat, kiválasztani a legalkalmasabb lépést, kiszűrni azt, ami felborítja a rendet.…

Mondhatjuk, hogy maximalista vagy…

Igen, de ezek mind szükségesek, mert segítenek rendet rakni, prioritást felállítani. Ennek köszönhetem, hogy egyre produktívabb vagyok. Ez pedig értékelendő, nem igaz? … és talán másokat is inspirál.

Mi a véleményed a tervezésről?

Célokra szükség van. Személy szerint a jövőre vonatkozó terveimet szeretem részletekbe menően kidolgozni, így kevesebb a hibalehetőség. Nem viselem jól a váratlan helyzeteket, fontos, hogy minden úgy alakuljon, ahogy elgondoltam, különben összezavarodok és az kibillent az egyensúlyomból. Preferálom azt az életstratégiát, amivel elkerülhetem a kellemetlen vagy kockázatos helyzeteket, nem kell meglepetés.

Mi a helyzet az érzelmek terén? A Te rendezett és kiszámítható világodba hogyan fér bele a lelki élet, a szerelem?

Belefér, természetesen, bár a zűrös dolgok taszítanak. Nem mondanám magam szenvedélyesnek és a kalandozás sem az én területem … a partneremben is vonzóbbnak találom az értelmi képességet, a megbízhatóságot, a tisztességet vagy az erkölcsösséget.

Az emóciók világa labilis, kiismerhetetlen, befolyásolja a tisztánlátásunkat és egyáltalán nem logikus …. ettől kissé félelmetes belemerülni. Az érzelmek megélése, vagy azok nevesítése, a könnyedség, az életörömökre való megnyílás nehezebben megy és talán nem is az elsődleges számomra ….

Egy kapcsolat, egy kötelék legyen optimális. Szerintem úgy tud jól működni, ha meghatározott mederben folyik. Van benne párbeszéd, praktikum, együtt végzett tevékenység, közös tervezés, jövőkép, olyan legyen, ahol kölcsönösen segítjük egymás kibontakozását.

Közreadnád az esszenciáját annak amire ráébredtél az életutad során? Mi az ami kikristályosodott az önmegvalósítás útján?

Nekem egy semlegesebb hozzáállás vált be, úgy vélem nem kell minduntalan önérvényesíteni, a saját érdekeimet érvényre juttatni, túl direktnek lenni. Úgy vélem, hogy a világhoz való tudatos viszonyulás, a körülményekhez való alkalmazkodás, a folyamatos tevékenykedés, a feladatok megoldása, a hétköznapokban való hasznos közreműködés az én eszközeim. A biztonságot amire vágyom, a beilleszkedésen keresztül megtalálom. Ez persze nem megy a korlátok, vagy a saját korlátaim elfogadása nélkül.

De egy életen át tanulunk, nem igaz?

Milyen tanácsot adnál az élethez másoknak?

Van néhány élettanulságom, amit időbe telt elsajátítanom és szívesen közreadom: ne akarj tökéletes lenni és másoktól se várd el! Ne tökéletes életre vágyj, ne hajszold a még többet, a még jobbat, mert örökké elégedetlenné tesz. Csak őrlöd magad, tele leszel aggodalommal, hogy még nem tartasz ott, ahol szerinted tartanod kellene. Fogadd el, hogy minden pont úgy jó, úgy optimális, ahogy van, mindennek helye van az életedben. Hidd el, ha erre ráhangolódsz, megkönnyebbülsz.

Szentelj elég figyelmet a mindennapi tevékenységeidnek és találj bennük örömöt, mert az élet nagy részét a mindennapok alkotják, nem az ünnepnapok.

Legyen helye az életedben az egészségmegőrzésnek is. A fizikai test állapota megüzeni, ha belül bennünk káosz uralkodik a feldolgozatlan érzelmek, elnyomott fájdalom, vagy téves hozzáálláshoz való ragaszkodás miatt. Néha olyan gondolatmenetet, álláspontot, elképzelést követünk, ami nem szolgálja a testi-lelki-szellemi jóllétünket. Ezeknek a felismerésére és selejtezésére érdemes energiát szánni, mert meghálálja magát.

Olyan emberekkel vedd körül magadat, akik megbecsülnek, akik elismerik az erőfeszítéseidet. Csak az ilyenért érdemes áldozatot hozni, szolgálni, segíteni. Ehhez is szükség van a megkülönböztető képességre, fejleszd ki magadban.