Mars és Neptunusz találkozása a Halakban

Nehéz tisztán látni mi felé induljunk. Amit eddig igaznak véltünk, abban most kételkedhetünk, amiről meg voltunk győződve, azt kétségbe vonhatjuk, ami valószínűnek tűnt, az összezavarodhat, a lelkesedés hiányzik, a mozdulatok határozatlanok, a célok ködbe vesznek, nem látni a következő lépést.

Bárcsak hinni tudnánk, hogy a szívünk nem hazudik, hogy az álmok valóra válhatnak, hogy minden küzdelmünk értelmet nyer. Bízni a megérzésekben, figyelni a bekúszó gondolatokra, a felbukkanó képekre, hagyni elmúlni, aminek lejárt az ideje. Nem erőlködni, nem irányítani, csak hagyni megtörténni a dolgokat, remélni, hogy a jósorsunk nem hagy cserben, hogy az élet pont oda sodor, ahol lennünk kell.

Nem a cselekvés ideje ez a néhány nap, hanem a belső világunk felé fordulásé, az elutasított részeink felfedezéséé, a beszorult hajtóerőnk, az aktivitásunk felszabadításáé, a lelki erőnk megtalálásáé. A rákészülés ideje, hogy a kínálkozó helyzetekre, az adódó alkalmakra másként, találóbban tudjunk ezután reagálni, a hiábavaló küzdelmek helyett reális célok felé törekedni, az erőnket saját életünk jobbításának szolgálatába állítani.

A Mars jövő héten  már saját jegyébe, a bátor, kezdeményező, lelkes és célratörő Kosba lép, eljön a cselekvés ideje.