Leplezetlen valóság - Nap a Skorpióban
2020. november 23-án az itt hátráló Merkúr mellé a Nap is belépett a Skorpió jegyébe. Az év e szakaszában a figyelmünket a lelkünk mélye hívogatja. A befele figyelés, az önvizsgálat, a lelkünk mélyére száműzött keserű igazságok, ragaszkodásaink, függőségeink felismerésének és megértésének ideje ez.
A Skorpiók attól bátrak és erősek, hogy képesek szembesülni önmagukkal és mernek megújulni.
Kíméletlen őszinteséggel kutatják az igazságot a valódi válaszokat keresve és végül belátják, hogy az egész világot nem irányíthatjuk: mert hiába igyekszünk mindent kézben tartani, a dolgok olykor kicsúsznak a kezünkből és önálló életre kelnek; mert a mások megváltoztatására tett kísérlet hiábavaló; hogy időnként tévesen ítélünk meg embereket és helyzeteket, ha a merev elveink alapján bírálunk és nem az elfogadás szemüvegén keresztül nézünk rájuk; hogy attól nem lesz jobb az életünk, ha csak mások boldogságát irigyeljük és nem teszünk a sajátunkért; hogy minden függő állapot, egy idő után lelki beteggé tesz; hogy a hibás felfogás, az egós törekvések, a megrekedt helyzetek és kapcsolatok elengedésével új perspektívák tárulnak elénk.
Skorpió havában jobban ráhangolódunk a belső folyamatokra, a felszín alatti tartalmakra, megfigyeljük az érzéseinket, igyekszünk rálátni a kötődéseink mögöttes tartalmára, feltárni a problémáink, sérelmeink gyökerét.
Amikor az elnyomott, letagadott érzéseinkkel, jellemvonásunkkal, szenvedésünkkel nézünk szembe, amikor felismerjük a valódi indítékainkat és szándékot, az fájdalmas az egónk számára, mert kiderül, hogy nem vagyunk olyan nagyszerűek és kiválóak, amilyennek képzeltük magunkat. Ha képesek vagyunk elfogadni azt, ami megváltoztathatatlan, ha meg tudunk bocsátani magunknak és másoknak a hibákért, az okozott sebekért, egyre felszabadultabbá válunk, megnyugvásra találunk, lelkileg megerősödünk.
Aki megtalálja a középpontját, aki megteremti a harmóniát önmagán belül (ezáltal környezetével is), a lelki-szellemi fejlődés magasabb szintjére lépve emelkedettnek, boldognak érzi magát. Ez a visszaigazolás arra, hogy a saját útját járja.
Olyan időszakot élünk, amikor nem térhetünk vissza abba a helyzetbe, abba az állapotba, abba a világba, ahol korábban, a felszínre került problémánk előtt voltunk. Nem az erőnket felemésztő pusztító helyzeteket kell táplálnunk, nem azt a kilyukadt csónakot kell befoltoznunk, amiben közösen de széthúzva eveztünk, nem megalkudnunk, méltatlan állapotokhoz és szerepekhez kell ragaszkodnunk, mert most egy gyökeres változás, egy új valóság, új rend(szer) megszületésének folyamatában vagyunk. E változásra hívó időben az ellenállás, a régi életünkhöz való ragaszkodás, a függéseinkbe kapaszkodás - fejlődés helyett - a probléma fenntartásához, hanyatláshoz, sorskényszerhez vezet.
Tapasztalatokat gyűjtöttünk, megsebződhettünk, küzdenünk kellett, de az év elejéhez képest más szemmel tekinthetünk azokra a történésekre, amelyekkel szembesültünk. Megváltozott gondolkodással, átformálódott elvekkel, más hozzáállással, új nézőpontból megközelítve máshogy láthatjuk a dolgok lényegét, önmagunkat, saját szerepünket. Felismerhetjük, hogy mi az amiben már nincs élet, mi az amit már nem igazi szeretet táplál, amiben nincs már motiváció, hajtóerő .... és ráeszmélhetünk, hogy másként is élhetünk.